2010-es köszöntõ!

Elhagyva Csíkszeredát-Csíktaplocát és a 12-es országúton északi irányba ha

A Szépvíz-patak torkolatánál fekszik, a vasútállomástól délre, teres lapályon, az Olt tõzeges ártérének keleti peremén, 674 m tszf. magasságban. Benkõ Károly (1853. 16) a Borhegyes nevû hegy aljából és a Béta-patak mellõl említ jó borvízforrásokat. A falu határa nyugaton a Csicsói-Hargitáig (1761 m) terjed. 1846-ban vegyes érc-próbákat vittek Zalatnára, de kitermelésre nem került sor. A Béta-patak völgyfõjébõl "büdös köves gödröt" azaz mofettát említettek 1853-ból. Orbán Balázs a káposztatermelést emeli ki. Vármezõ helyen a Csicsóvára romjai látható. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek kolostoruk megépítése elõtt laktak itt.

 „Ahol az Olt ölébe fogadja a Szépvíz folyót, ott találjuk Csík-Csicsó községét. Csinos székely falu, káposztáját szeretik és vásárolják

Marosvásárhelytõl Brassóig.

A falu közepén balra tér egy út a Hargita felé, s fel a Hargitára. Az út a zabot és borókát temelõ Egresmejék, nevû fennsíkon vezet keresztül. Ha ezen az úton haladunk másfél óra alatt már Csicsó-vár romjaiban gyönyörködhetünk. A Hargita oldalának egy magas szikla-szálából kiemelkedõ falakat csenevész, vörhenyes fû nõtte be, itt-ott egy-egy beteges fenyõ tekint ki a romok közül.

 Itt, ezen a sziklatetõn állott hajdan Csicsó-vár, a rabonbánok erõs vára. Midõn a rabonbánok napja lehanyatlott a környék népének szolgált oltalmára, védelmére. A romok nagyon sietnek az enyészet karjaiba. Ma már csak egy pár falmaradék mutatja a helyet, melynek falai közt a rabonbánok idejétõl kezdve évszázadokon keresztül dicsõség és viszontagság változtak." Hankó Vilmos (Székelyföld 1896)